Blazsó Marci blogja

Jun. 20-án reggel 7-kor Balatonfenyvesről, a nyaralónkból, irány Szlovénia! Szeretek bringázni és mindent megteszek hogy tudjak a hegyekben tekerni.(Szegeden/fenyvesen nem nagyon megy) És még esélyes is volt, hogy a benzinköltségemet visszanyerem. Minden rendben ment a készülődéssel. 7-kor indulás. 10-re már fent is voltam a hegyen. Az időjárás előrejelzés pontos volt. 1500m-en 7 C-fok és felhős. Pontosabban felhőben volt a verseny. A pályában nem volt sok szint, de sarasan elég technikás volt főleg a vastag vizes gyökerek. Rajtnál nem éreztem azt az átütő erőt, de nem szakadtam le, mivel nem volt nagy tömeg. Kb. 30-an indultunk az Elite rajttal. A tizedik helyen álltam a rajt után, nem siettem, mert nem ismertem a pályát, akkor mentem rajta előszőr az idő miatt. Miután kiismertem a nehéz részeket, leelőztem két embert, próbáltam beérni az élbojt, de nem nagyon ment, úgy túnt nagyon lemaradtam, meg nem is láttam 50m-nél messzebbre a hatalmas ködtől.  Nagy meglepetésemre az utolsó körben az egyik orosz úgy elment mellettem, mintha álltam volna. A mászásoknál tartottam a távolságot, de az iszapos gyökeres erdei részeken olyan ügyesen és jó nyomvonalon ment, amit csak ritkán látok. Ha hamarabb fölfedezem én is ezt az utat, az jól jött volna! Az U23 kategóriával együtt összetettben 10-lettem, 6,5 perccel a győztes (másik)  Orosz versenyző mögött, ami némi pénzzel és UCI ponttal járt.

Végezetül: Nagyon élveztem a versenyt, nem fáztam mivel nem volt hosszú leejtő. Sokan szurkoltak is nekem a 30-40 nézőből 20 ember és 2 tehén biztos.

1 bosszúság viszont történ. Mivel tök egyedül versenyeztem a rámrohadt  spéci szélmellényem kidobtam a technikai zónánál a füre, de valaki lenyúlta, pedig a speaker srác állandóan bemondta, hogy keresem akárhányszor meglátott.

Tóth Andris, az egyik legjobb adottságokkal rendelkező (áldozatomról) tanítványomról cikk jelent meg, a dunántúli “Helyi Téma” nevezetű újságban.

Reméljük nem ez lesz az utólsó

Ezt a bringát a Boneshaker szponzorációja részeként kaptam a 2010-es szezonra. Felmerülhet a kérdés sokakban, hogy emiatt elfogult leszek, a géppel kapcsolatban. Nem így lesz! Nekem sokkal fontosabb, hogy hiteles, objektív képet adjak a bicóról. Így volt ez a más tesztjeimben is. Hála istennek még mindig megkeresnek számomra ismeretlen bringások, hogy hallották ilyen meg olyan tesztet írtam régebben és szeretnék elkérni az irományt. Ezért is rakom fel ide a Haibike tesztet, hogy mindíg elérhető legyen.

GEOMETRIA: Mikor új bringát kapok, a legelső lépés, hogy fogom a beállítási jegyzeteimet (ülésmagasság, üléshátracsúszás, kormánymagasság földtől, kormány ülés távolság……), eszerint állítom be a paramétereket. Tökéletesen ugyanolyan pozíciót sikerült belőni, mint a merev Hai bicajomon, anélkül, hogy túl hosszú vagy rövid stucnit kelljen berakni, vagy az ülést buta módon túl előre vagy hátra kelljen csúsztatni. Aminek külön örültem, hogy a homlokcső szöge, igazi Cross country-s, meredekebb, gyors és pontos kormányzást tesz lehetővé. Sajnos több cégnél az össztelós XC vázakat már laposabb fejcsővel gyártják, ami nehézkessé teszi a fák között cikázást.  Az igazi verseny geometriához hozzájárul a 49cm-es mérethez képest rövidebb homlokcső(126mm), és nagyobb kormány-ülés távolság(595mm), ami a német geometriától szokatlan, inkább hasonlít az amerikai trendre (Trek, Specialized, Gary Fisher…) A bringámban a gyáritól eltérően 60-as karbon Syncros kormány és 110mm Syncros stucni van. Elég könnyűek a 130,140 grammos súlyukkal. Nem a legkönyebbek, de brutális erősek a stucninak hoszabb 45mm-es bilincse van és a kormányban meg vannak alu erősítések a két végen. Persze mindkettö 31,8-as.

CSÖVEK, PROFILOK: Az átlag bringásnak elsőre a hosszan “összeolvadt” alsó- és felsőcső tűnik fel, emellett viszont még ott van a 1,5″-os alsó kormánycsapágy a hatalmas átmérőjű fejcsőben és ami kívűlről nem látszik, az üléscsőben, alsócsőben a függőleges karbon lamella. Ez mind az erősséget és merevséget növeli. Mondjuk az üléscsőre “Flex post” van ráírva de ennek ne dőljünk be, mert annyira flex mint a Meridánál a flex stay. Semennyire! Már hogy lenne egy 31,6-os átmérőjű üléscső rugalmas? Peersze pityu! ..de minek hajlongjon az üléscső egy telós vázban. Amúgy a cső magában 200gramm alatt van. A középcsapágy szintén nagy átmérőjű “press fitt” rendszerű. A papucsok is amennyire lehet karbonszálasak.

Ez mind mind azt eredményezi, hogy hogy a német “Mountain bike magazin tesztje szerint ez a valaha mért legjobb súly-merevség aránnyal rendelkező telós váz. Ráadásul úgy hogy a legutóbb mért 17-bringa közül ez volt a legkönyebb a tesztelt súlya rugóstaggal 1862 gramm, ami majdnem 200grammal könyebb mint pl. a karbon merida 96 3000. Még a Scott Spark 10-nél is 100grammal könyebb.

RUGÓZÁS:
Hmmm… Ez előtt a jelenség előtt kicsit értetlenül állok. Anélkül hogy bonyolultabban belemennék a nyomatékok és erők birodalmába,  végeredmény felől közelítem meg a dolgot. Köszönhetően a láncvillára helyezett forgáspontnak majdnem egyenes vonalban mozdul el a hátsó kerék a rugózás teljes útján, viszont ez a képzeletbeli egyenes kb. 8-10 fokot ELŐRE! dől.  ??? Nemtudom ez miért van. A lényeg hogy ha nyomatékot adsz a hátsó keréknek (tekersz) akkor az erőd egy jelentős részét arra használod hogy berugóztasd a hátsó tagot. Pogózik mint állat! Főleg nagytányéron, közepesen kevésbé, kistányéron és hátul nagyobb fokozatokban már nem jelentős. Nagytányéron ülve gyorsítani olyan mintha motorcsónak versenyző lennél. Nagygázt neki, bumm eltünik az ülés alólad, kiemelkedik az eleje. Hmmm… érdekes. A Fox rugóstag zseniális! “Pro pedal” fokozatban (kék kar jobbra néz) teljesen eltűnik ez a pogózás, amit nagyobb fokozatokban észleltem. a Pro pedal-nak 3 fokozata van ezzel azt lehet állítani, mekkora ütésnél engdje át az olajat a szelep hogy rugozzon. 3-as fokozat a legkeményebb. Ha a kart balra lököm akkor mindegy milyen pro pedal van beállítva, ez a funkció ki van ilyenkor kapcsolva.  Ezen kívül a csillapítást (visszaállás) is lehet még állítani a légnyomáson kívül. Minden állást jól eltalált határok között szabályozhatod. Menet közben viszont a rugózás nem valami érzékeny és tekerés közben hajlamos beülni a gép.

ÖSSZEGEZVE: Nagyon könnyü, és erős bringa. Igazi verseny geometriával A rugózás nem igazán komfortos, és pogózásra hajlamos, gyorsabb fokozatokban. Nagyobb probléma ha elfelejted bekapcsolni a pro pedalt, mint ha lezárva hagynád.

Alkatrészek tesztje, hosszabb menetpróba később……

Pár napja megkaptam a Boneshakertől az új össztelós bringám, amit az idei szezonban fogok hajtani. Egyenlőre még a beállításokat próbálgatom. Hamarosan azonban kimerítő teszttel jelentkezem!

Egész nap esett a hó, így hát a montimat vettem elő és zúztam egyet a hóban a híres “olajos körön”

Sajnos olvadt is nagyon így, csak egy szakasz volt ahol oda vissza nyomtam az intervallumokat. Pont azt is lesózták mire végeztem az edzéssel, így a töltésen még hazazúztam és szembetalálkoztam montis párocskával akiket látásból ismertem a tiszamaratonról.

Tip: Hagyd hogy lehüljön a bicajod ha kimész a hóba és még minusz van az első 5 percben menj lassan hogy ne csapjon föl a sózott cucc, így később ha kimész a tiszta hóba nem fog ráragadni a felvert hópor.

Megy vagy nem megy?
(more…)